A legnagyobb kidöntött fák átmérője elérheti a 60–80 cm-t is, ám rendszerint az 5 cm-nél kisebb átmérőjû fákat kedvelik,
ezeket kb. 10–40 cm magasságban rágják el. Táplálékfogyasztásuk testsúlykilogrammra számítva napi 0,06–0,1 kg, ehhez
egy 3–5 fős hódcsalád évente kb. 3,2 m fát távolít el.

Az eurázsiai hód (Castor fiber) az utóbbi években a Közép-Tisza vidékén több helyütt is élettérre lelt. Ahogyan sétálunk a Tisza-tó zegzugos partszakaszain, lépten-nyomon nyomára bukkanunk. Én leggyakrabban a IV-es öblítő melletti szigetnél látok hód-rágta fatörzseket, de egész vidékünkön megtaláljuk  foga nyomait, ha nyitott szemmel járunk.

A rágcsáló legutóbb Pusztataskony szomszédságában, a Mirhó-Gyócsi belvíz főcsatorna 1+400 kilométer szelvényében építkezett, a vizet visszaduzzasztó gáttal hívta fel magára figyelmet. Mivel létesítménye vízfolyási akadályt képezett, ezért a partról kotrógéppel eltávolították a KÖTIVIZIG szakemberei.

Az eurázsiai hód egyébként valaha egész Európában és Ázsiában elterjedt faj volt, de a kíméletlen, pusztító vadászatnak következtében sok országban teljesen kipusztult.

TUDTAD-E ?

A hódok nem alszanak téli álmot. Északon, ahol a kemény fagyok miatt az édesvizeket hosszabb-rövidebb ideig jég borítja, a hódok arra kényszerülnek, hogy hosszú heteket, esetleg hónapokat a kotorékukban töltsenek. Ilyenkor életritmusuk megváltozik.
A jég fogságában, a homályosan megvilágított üregben akár 18–20 órán keresztül is ébren maradnak, és ezt követően 8–9 órát alvással töltenek. A 24 órás napok körforgását 26–29 órás napok váltják fel, így a hódok számára a tél kevesebb napból áll, mint amennyit a naptár mutat.