Kevesek által ismert titok, hogy Kelet-Magyarország legnagyobb tava nem csak part menti nádasokat, vagy sulymot és tündérrózsát rejt, hanem olyan húsevő növényt, mely a másodperc ezred része alatt ejti rabul zsákmányát. S hogy melyik ez a növény? Pár éve a Legyen ön is milliomos játékban ötmilliós kérdés volt; a pályázó elbukta a feladványt.

 

Ismerje meg ezt az érdekes növényt, mely nem más, mint a közönséges rence. 

A rencék a rovarfogó és emésztő növények közé tartoznak. Gyökér nélküli vízinövény, a lebegő hínártársulás tagja itt, a Tisza-tavon.

A húsevő növény levelei a vízfelszínen, vagy alatta lebegnek. A víz fölé emelkedő hajtásai vöröses színűek. Aranysárga virágai ezeken a vörösbarna színű, 10-30 centiméterre a víz felszíne fölé emelkedő szárakon helyezkednek el.  Sárga, kétajkú virágai fürtben nyílnak. A virágzása júniustól szeptemberig tart. A termése sokmagvú, kerekded toktermés.

A közönséges rencét (utricularia vulgaris) különlegessé a levelein található apró hólyagok teszik. A száron sallangok helyezkednek el. Egyes sallangok tojás alakú, 1-4,5 milliméter hosszú hólyagokká alakultak át (számuk levelenként 8-20). Ezek a rendszerint vöröses hólyagok vagy tömlők nyílással rendelkeznek. A tömlők csapdaként működnek: belsejükben alacsony nyomás uralkodik, így amint egy víziállat  megérinti az egyik sertét, a tömlőt lezáró csappantyú kinyílik, és a szívóerő hatására a vízzel együtt az állat is a tömlő belsejébe sodródik. A tömlők olyan villámgyorsan működnek – az egész folyamat mindössze fél milliszekundumot vesz igénybe -, hogy a foglyul ejtett állatnak esélye sincs a menekülésre, sőt szabad szemmel a zsákmányszerzés folyamata nem is követhető. A növény a foglyul ejtett zsákmányát végül fehérjebontó enzimek segítségével emészti meg.

A közönséges rence álló- vagy lassan folyó vizek, mocsarak, vizesárkok lakója; virágzási ideje júniustól szeptember végéig tart. Sekély, tápanyagban közepesen gazdag vizekben a leggyakoribb. A békalencs-fajokkal (Lemna) lebegő hínártársulást alkot. Kismértékű vízszennyeződés előmozdítja fejlődését, erős szennyeződés esetén azonban érzékelhetően megritkul.

Gömb vagy tojás alakú, tömötten összezsúfolt levelekből képződött, mintegy 10 milliméter vastag, erősen szőrös csúcsrügyekkel telel át, amelyek ősszel a növény elbomlásakor az iszapba süllyednek.

Érdekesség a rencéről: A grenoble-i egyetem kutatói Philippe Marmottant-nal az élen egy olyan kamera felhasználásával vizsgálták a rencék életét, amely másodpercenként tízezer felvételt képes készíteni. E kutatás eredményeként sikerült részleteiben megismerni a vadászat módját; a felvételek lelassítása által derült ki, hogy amikor a rence „készenlétbe helyezi” a csapdát, kifújja a tömlőben lévő folyadékot, miáltal annak a belsejében alacsonyabb a nyomás, mint a környezetben. Amint a potenciális zsákmány megérinti a tömlő „szája” előtt lévő parányi sertéket, a csappantyú kinyílik, és a víz az áldozattal együtt bezúdul a tömlőbe.

A ragadozó rencéről készült egyik kisfilmet itt tudod megnézni:

A számítások szerint a szívóhatás oly erős, hogy a nehézkedési gyorsulás eléri a 600 g-t. Összehasonlításként az űrhajó startjánál az asztronautákra 3,5 g nehézségi gyorsulás hat, 8 g-nél pedig elveszítenék az eszméletüket.

Hol van a Tisza-tó? Mit érdemes tudni róla? Olvass itt!

 

Gyere a Tisza-tóra, fedezd fel élőhelyén a világ leggyorsabb növényét!

 

Fotó: Kasza Sándor, Kapitális, H. Zell, K. Peters

Az írás szerzői jogvédelem hatálya alá esik.